Husz�rn� J�lia

Gondolatok a n�k �s f�rfiak  el�tt �ll�  megatrendekr�l

Ezt a t�m�t nem lehet el�gg� t�lbesz�lni. Ez a viszonyrendszer mindent �tsz�. Ott van a csal�dokban, a munkahelyeken, a legintimebb p�rkapcsolatokban, �s ott van a t�rsadalom eg�sz�ben, ott van a m�ltunkban �s a j�v�nkben.

A nemek es�lyegyenl�tlens�ge a t�rsadalom betegs�ge, ami �vezredek �ta k�s�r benn�nket. Mi�rt betegs�g ez? Mert az emberis�g egyik fel�t szakadatlanul, nagyon v�ltozatos form�ban, de al�rendelt �llapotban tartotta �s a f�folyamatok ir�ny�t�s�b�l nagyr�szt kiz�rta. A t�rsadalom l�zm�r�je pontosan jelzi, hogy hol tart a t�rsadalom abban a folyamatban, amelyben ennek a betegs�gnek a kihord�s�ra v�llalkozott.

Ez a betegs�g nem mag�t�l gy�gyul, �l� t�rsadalmi anyagon val�sul meg, napi t�rt�n�sei befoly�solj�k mindennapi �let�nket, jelen�nkr�l, j�v�nkr�l alkotott felfog�sunkat, t�rsadalmi k�z�rzet�nket.

A folyamatr�l szeretn�k besz�lni, ami az al�bbi k�rd�st j�rja k�r�l.

-         Hova jutottunk ennek a betegs�gnek a gy�gyul�s�ban �s gy�gy�t�s�ban?

-         Hogyan siker�lt ez eddig, hova szeretn�nk eljutni, mi az aktu�lis helyzet �s tennival�?

Nem neh�z bel�tni azt, hogy a n�k felszabad�t�s�t nem a feminista mozgalmak megjelen�se, hanem a technika fejl�d�se mozgatta el�re. A feminizmus term�szetesen nagy szerepet j�tszott, de a XIX. sz�zad  g�pei tett�k lehet�v� �s sz�ks�gess� a n�k munk�ba �ll�t�s�t, mint ahogy ma az informatikai forradalom is nagy m�rt�kben kihat a nemek viszony�ra, a n�knek  az informatika vil�g�ban elfoglalt hely�re.

N�zz�k a trendeket:

A feminizmusnak eddig t�rt�nelmileg 3 hull�ma volt.

Az els� hull�m az 1880-as �vek k�zep�t�l a XX. sz. elej�n a n�k v�laszt�jog�nak kiv�v�s�val nagyj�b�l lecsillapodott.

A m�sodik nagy hull�m az 1960-as �vekt�l indult, amikor a n�k t�megesen bel�ptek a munkaer�piacra.  A harc a gazdas�gi �s szoci�lis egyenl�s�g�rt indult, de ekkor l�ptek fel a szuver�n sz�let�sszab�lyoz�s�rt, a leg�lis abortusz�rt is.

.

A feminizmus harmadik hull�ma - amit most �l�nk �t - m�r szemben�z azokkal a negat�v hat�sokkal, amelyek a n�k felszabad�t�s�t k�s�rt�k.

F�bb gondok

-Nem sz�letik el�g gyerek m�g a reprodukci�hoz sem.

-A n�k kij�hettek a konyh�b�l, de a csal�dok nem er�s�dtek meg, az ifj�s�g nem �r el szocializ�ci�s sikereket.

-A n�k kez�be mostm�r nem csak a csal�d, hanem az eg�sz t�rsadalom teszi le az �tkeztet�s, nevel�s, gy�gy�t�s, ruh�zatk�sz�t�s, takar�t�s, k�nyvel�s, adminisztr�ci� terheit, de most m�r specializ�l�dva, elidegen�tve, r�szeire hasogatva, b�rmunk�ban v�gezhett�k a n�k ugyanazt, ami munka ut�n legt�bbj�t m�g otthon is megv�rja.

-         A n�i saj�t j�v�delem, az �n�ll� n�i egzisztencia, a magasabb iskol�zotts�g lerombolta a f�rfiak tradicion�lis felel�ss�g �rzet�t, a modern t�rsadalomban a csonka csal�dok v�ltak „szab�lyszer�ekk�”.

A gazdas�gi �s l�lektani f�ggetlens�g azt eredm�nyezte, hogy a n�k a gyermekv�llal�si projektj�kh�z sem kapj�k meg a megfelel� csal�di k�rnyezetet.

-         C�l volt a n�k r�szv�tele a k�z�letben �s a politikai d�nt�shozatalban. Itt van n�mi el�remozdul�s, de ezek m�g�tt gyakran kimutathat� a „nagy sz�tboml�s”, a csal�di, p�rkapcsolati, sz�l�-gyermek k�z�tti dezintegr�ci� k�vetkezm�nyei.

-         A fejlett nyugati t�rsadalmak feminist�i ma egyr�szt a n�kr�l kialak�tott el��t�letes sablonok ellen, m�sr�szt a harmadik vil�g egzotikus borzaszt�s�gai ellen k�zdenek. Az ut�bbi el fog t�nni a vil�g egys�ges�l�se kapcs�n.

�sszegezve a mai feminizmus helyzet�t:

A feminizmus t�rt�nelmileg indokoltan j�tt l�tre �s pozit�v szerepet t�lt�tt be, de a n�k t�rsadalmi felemelked�s�nek alapj�t mindig a m�lyben lej�tsz�d� t�rsadalmi �s kultur�lis v�ltoz�sok id�zt�k el�. (Ma m�r a legfejletlenebb, ezen a t�ren elmaradott orsz�gokban is gyakran t�bb az iskol�zottak k�z�tt a n�k ar�nya, mint a f�rfiak�.)

-         Ma m�r egy modern n�mozgalom csak akkor k�pes eredm�nyt el�rni, ha nem k�l�n�ti el mag�t a t�rsadalom egy�b egyenl� es�lyekre val� t�rekv�seit�l, felel�s megold�sokat keres �s tud felmutatni a t�rsadalom �sszes gondjaira, vagyis �rt�keit az eg�sz t�rsadalom �rt�keik�nt tudja felmutatni, Ehhez differenci�l�dnia kell �s integr�l�dni az adott t�rsadalom es�lyegyenl�s�gre t�rekv� mozgalmaiba, v�llvetve �s nagyon magas sz�nvonalon.

Magyarul a modern t�rsadalomban n�i es�lyegyenl�s�g�rt folytatott k�zdelem nem v�laszthat� el a diszkrimin�ci� b�rmelyik ter�let�nek felsz�mol�s�t�l.

2. A n�k helyzete a rendszerv�lt�s ut�ni Magyarorsz�gon.

(T�bb k�nnyet hullattak m�r az olyan im�k miatt, amelyeket meghallgatott az �r, mint amelyek v�lasz n�lk�l

maradtak.)

Kik az �talakul�s vesztesei t�rsadalom l�lektani szempontb�l �s gyakorlatilag?

-         Rendszerv�lt�s ut�n a n�i foglalkoztatotts�g drasztikusan cs�kkent.  Az alacsony kvalifik�lts�g� csal�dokban a tradicion�lis szerepek felborultak, gyakran a n� �ll�sa maradt meg. Ezzel szemben a magasan kvalifik�lt csal�dokban a trad�ci�khoz val� visszal�p�s jelentett konfliktusokat a csal�dokon bel�l.

-         Az olcs� gyermekint�zm�nyek vagy megsz�ntek, vagy piacosodtak, �gy nehezen megfizethet�v� v�ltak, m�r nem volt kifizet�d� a kisgyerekes any�nak munk�ba �llni.

-         A konzervat�v ideol�gi�k feler�s�dtek, �s sorra visszaterelt�k a n�ket a csal�di t�zhely mell�.

-         A rekl�mok, a m�dia feler�s�tette az ellentmond�sokat. Az �ltaluk terjesztett hamis mint�k - a n� egyfel�l luxusfogyaszt�, m�sfel�l konzumcikk - sokkolta a n�ket �s identit�szavart okozott.

-         A n�k a politikai �letben h�tt�rbe szorultak, a hektikus politikai helyzet nem vonzotta a n�ket, m�sr�szt az innovat�v int�zm�ny�t�p�t�si munk�latok a f�rfiak kock�zatv�llal�si �rt�keihez �lltak k�zelebb. Vagyis az �j strukt�r�k �ltal�ban f�rfias tev�kenys�g eredm�nyek�nt j�ttek l�tre.

-         A n�k iskol�zotts�ga tov�bb javult, aminek k�vetkezt�ben er�s�d�tt a moderniz�ci� �s az emancip�ci� ir�nti elk�telezetts�g�k, �s �gy egyre er�sebb ellentmond�sba ker�ltek az �tjukba �ll� akad�lyoztat�sukkal.

-         A magyar t�rsadalomban is er�s�d�tt a nyugati csal�dmint�k elterjed�se, n�vekedett a v�l�sok sz�ma, cs�kkent a gyermekv�llal�si kedv.

-         Szembe kell, n�z�nk azzal, hogy ma Magyarorsz�gon n�nek lenni nagy val�sz�n�s�ggel

-         kev�ss� elfogadott politikai szerepv�llal�st,

-         a csal�dban al�rendelt gazdas�gi szerepet,

-         az intim szf�r�ban kev�s sikeress�get jelent.

-         Magyarorsz�gon nem a n�i szavazatok d�ntik el a v�laszt�sok kimenetel�t, m�sr�szt a p�rtok sem nagyon tudj�k megsz�l�tani a n�ket.

-          A csal�di �rt�kek �s a gyermekv�llal�s �szt�nz�s�hez nincs p�nz, a n�i es�lyegyenl�s�g k�rd�sei pedig nem igen j�hetnek sz�ba, a feminizmus m�g mindig sz�tok sz�nak sz�m�t.

-         Kev�s a n�i civil szervezet, gyeng�n finansz�rozottak, t�rsadalmi elfogadotts�guk csek�ly, neh�z k�z�tt�k szolidarit�si blokkot l�trehozni.

-         A nagy politik�ban kev�s a n�, de a polg�rmesterek k�z�tt is csak mintegy 10 %.

-         A n�k gazdas�gi poz�ci�ja a munkav�llal�sban viszonylag jobb, mint a f�rfiak�, a fiatalabb koroszt�lyban k�pzetts�g�k magasabb, mint a f�rfiak�, az �tk�pz�sben rugalmasabbak, de h�tr�nyban vannak az 50 �s ez f�l�tti n�k.

-         A n�k b�re j�csk�n elmarad a f�rfiak b�r�t�l, �s ink�bb k�lts�gvet�si int�zm�nyekben dolgoznak, mint v�llalkoz�sokban.

-         Nagy az ellenmond�s a t�rsadalom �ltal elfogadott �rt�kek �s a val�s �let k�z�tt.

-         A gyerekek az igazi �rt�kek, a t�rsadalom m�gis gyermekellenes. A gyerekek nagy r�sze elhanyagolt. A n�k dolgozni szeretn�nek a gyermek mellett is, nagy az ig�ny a helyettes �ll�t�sra (nagymama, b�biszitter stb.).

-         A nemi szerepek otthon �s a munkahelyen is alapvet�en tradicion�lis szerepek.

-         �j t�ma a n�k elleni er�szak, ami nem r�gen lett nyilv�noss�g t�rgya. Ez a t�ma, amivel jogi �s gyakorlati szempontb�l t�bbet kell foglalkozni, mert benne nemcsak csal�di, de t�rsadalmi konfliktusok is t�kr�z�dnek.

Egyik nagy gond ma az, hogy az emberek nyugati m�don viselkednek, �s keleti m�don gondolkodnak. Nemcsak a f�rfiak, a n�k is. L�pten-nyomon bele�tk�z�nk ebbe.

 Ma a csatlakoz�s  ut�n milyen ut�pi�kban gondolkodhatunk, ha  a nemek k�z�tti konfliktusokb�l val� kivezet� utakat keress�k?

1.      K�z�pre nevel�s v�zi�ja.

A n�k legyenek f�rfiasabbak, �rtsd agressz�vebbek, a f�rfiak �rz�kenyebbek, mag�ra v�llal�bbak, �rzelmileg kult�r�ltabbak.

2.      Mindk�t v�ltozatb�l a legjobbat mazsol�z� ut�pia

Arra kell biztatni az �j nemzed�k tagjait, hogy egyes�ts�k magukban a f�rfiak �s a n�k legpozit�vabb tulajdons�gait (androgynizmus, monoandrogynizmus, egyfajta ide�lis szem�lyis�g kialak�t�sa lenne a megold�s) .

Ezt �tnevel�ssel megoldani meglehet�sen k�rd�ses, m�sr�szt nem az ellentmond�s megold�s�t, hanem kik�sz�b�l�s�t jelenten�, ami a l�tez�s mozgat�ja.

3. Szabad szerepv�laszt�s ut�pi�ja

Adass�k meg minden egy�nnek a szabad v�laszt�s joga. A v�laszt�s szabads�ga adja meg azt az es�lyegyenl�s�gi alapot, amelyr�l a hagyom�nyos n�i, illetve a hagyom�nyos f�rfi esetleg a mindk�t nem karaktar von�sainak v�ltoz�s�ra �p�l� szerepek sokf�le vari�nsa elindulhat.

A t�rsadalomban mindig l�tezik n�pszer�tlen szerepk�r, azt ki fogja felv�llalni?

A n�k egyenjog�s�g�val igaz�n a f�rfiak is emancip�l�dnak. Ha a n� auton�m szem�lyis�g, a f�rfi v�ll�n a felel�ss�gv�llal�s �s a d�nt�shozatal terhe kisebb lesz.

A felszabad�tott n� t�bb� nem hajland�, de nem is sz�ks�ges, hogy kiz�r�lag dad�t, h�zvezet�n�t, vagy f�ldany�t j�tsszon.

A f�rfi sz�m�ra is elj�tt az id�, hogy elutas�tsa azokat a szerepeket, amelyek megk�vetelik t�le, hogy szuperment, ig�nytelen, rettenthetetlen, �rz�ketlen, sokoldal� f�rfit alak�tson. Adott lehet a sz�m�ra a visszat�r�s a j�t�koss�g, a meghitts�g, a bizalmas kapcsolatok, az �rzelmek �s gondoskod�s vil�g�ba. A feminizmus �zenet�nek r�m�lma helyett (amelyben az fogalmaz�dik meg, hogy a f�rfiak rossz fiuk, �s ellens�gesen, rosszul, s�t gonoszul b�nnak a n�kkel, azon k�v�l a sovinizmusuk borzaszt�) mentes�l att�l a felel�ss�gt�l, hogy l�pten-nyomon - merthogy meg kell h�d�tania az al�vethet�s�g sz�m�ra - piadeszt�lra emelje a n�t, mik�zben elrejti el�le igazi �nj�t, �s �gy viselkedik, mint egy m�hkir�lyn� k�r�l dong� here.

A f�rfinak meg kell �rtenie a n� bels� sz�ks�gleteit �s a feminizmusnak azt a l�lektani jelent�s�t, amelyben mindk�t nem felszabad�t�s�t t�zi ki c�lul, �s �nmag�t kell mindenekel�tt felszabad�tani az al�l a rombol� k�nyszer al�l, hogy mag�ra v�llaljon minden felel�ss�get.

Ha ezt megteszi, akkor sz�m�ra is m�rhetetlen szabads�g adatik, hiszen a f�rfiass�g szimbolikus k�telezetts�geivel szemben szabadon �rv�nyes�theti �nmag�t, nem kell v�gtelen potenciabizonygat�sba, buksza fitogtat�s�ba, izomfesz�t�sbe fojtani jobbra �rdemes energi�it, csak az�rt, hogy bizony�tsa, hogy m�lt� a szeretetre �s tiszteletre.

Ezzel az ut�pi�val az a baj, hogy ezid� szerint nem rendelkez�nk hat�sos m�dszerrel ahhoz, hogy az emberek t�megei sz�m�ra akkor is v�llaland�v� tegy�k az auton�mi�t, ha az nem csak el�ny�ket jelent, hanem teherv�llal�sra is k�telez.

 T�ll�pve az ut�pi�kon mit kellene tenni? Milyen ir�nyba gondolkodjunk?

(A vil�gmindens�gnek csup�n csak egyetlen zuga van, ahol senki sem akad�lyozhat meg a jobb�t�sban. Ez a z�g Te magad vagy!)

Egyik legfontosabb k�rd�s, hogy ki vagyok, �s hogyan tudom magamat alak�tani. Ez f�gg att�l, hogy mi az �nk�pem. A n�k �s a f�rfiak funkcion�lis �nk�pe t�rsadalmi v�ltoz�sok eredm�nye.

Ma m�r nem tekinthet� csak a n�k k�vetel�z�seinek, hogy a f�rfinak v�ltoztatni kell azon, hogy k�ptelen szeretni, kapcsolatokat teremteni, �s nincs a viselked�se �sszhangban a n�k v�gyaival �s ig�nyeivel. A jelenkori kutat�sok kimutatt�k, hogy a f�rfiak �s a n�k k�z�tt genetikailag nem min�s�gi, hanem mennyis�gi k�l�nbs�gek vannak.  A f�rfiak lassabban �rnek, ennek k�vetkezt�ben alakul ki er�sebb testfel�p�t�s�k, sz�rzet�k, izomzatuk. Az iparosod�s fejl�d�s�vel egyre gyeng�l a f�rfi patriarch�lis hatalma, aki domin�ns helyzet�t kor�bban egyszer� fizikai er�f�l�nnyel biztos�totta.

A teljesen megv�ltozott k�r�lm�nyek k�z�tt egyre nehezebb feladat f�rfinak lenni.  K�nz� f�lelmet okoz, hogy megfeleljen a „f�rfiass�g” elv�r�sainak. A kamaszod� fi� miut�n elszakad anyja gondoskod�s�t�l, ismeretlen, neh�z terepre jut, ahol f�rfi szerepet kell j�tszani, �jra �s �jra igazolnia kell f�rfiass�g�t. R�gi id�kben ehhez a t�rsadalom szigor� el��r�sai seg�ts�get adtak. A modern f�rfi helyzete sokkal nehezebb. A hagyom�nyos k�pek ideje lej�rt, a r�men�s, domin�ns, kem�ny f�rfi k�pe a maga k�tsz�n�s�g�ben nagym�rt�kben leleplez�d�tt, egy m�sik k�nyszer�t� er� el�tt kell megfelelni �s ez a megv�ltozott n�i identit�s.

Meg kell tal�lni az egy�tt�l�s igazs�gosabb, �jabb, szimmetrikusabb, k�lcs�n�sebb form�it.

Aki eddig mach� volt, az legyen softie (�rz�keny) f�rfi, aki eddig hatalmaskodott, az v�ljon kooperat�vv�, aki papucsh�s volt, fedezze fel saj�t auton�mi�j�t.

�t kell alakulnunk, de ennek �tj�t-m�dj�t mindenkinek mag�nak kell megtal�lni, �jabb alternat�v viszony- �s szerepmint�k kialak�t�s�val, kipr�b�l�s�val, az egy�tt�l�s �jabb, igazs�gosabb, szimmetrikusabb, k�lcs�n�sebb form�inak megtal�l�s�val.

A n�i identit�s megtal�l�sa sem k�nny�. Nem el�g az, hogy a form�lis al�rendelts�g megsz�nt. Nem el�g a f�rfiak dominanci�j�t elutas�tani, meg kell tal�lni a saj�t kompetenci�j�t. Ha a gyermek, konyha, templom nem legitim�l, akkor a szakmai kompetencia �s a karrier t�nyei ker�lnek el�t�rbe. A kisl�nyokn�l is fontos, hogy milyen p�ly�t v�lasszanak, de most t�rsadalmi szinten vannak orient�lva a gondoskod� (nevel�s, eg�szs�g�gy, gy�gy�t�s) p�ly�k fel�.

A n�k tov�bbra is alul reprezent�ltak a magasan k�pzett hivat�sokban, a k�z�let, a politika, a v�llalatok vezet� d�nt�shoz� poz�ci�iban, illetve a kutat�s, a tudom�ny frontvonalaiban.

Ma m�r a h�tt�rvonalakon a n�k t�bbnyire visszautas�tj�k a zaklat�st, lekicsinyl�st, ugyanakkor a n�i test fel�p�t�se, menstru�ci�, sz�l�s, n�veked�s, gyermeknevel�s k�ts�gtelen�l befoly�solj�k teljes�tm�ny�ket. Az egyenl�s�gi politika ezeket a pszichol�giai- biol�giai k�l�nbs�geket nem hagyhatja figyelmen k�v�l.

A n�i l�ny sokkal ink�bb a teljess�gre, a szem�lyes �s konkr�t dolgokra van berendezkedve. Az identit�s �s intimit�s a n�i l�lekben szorosan �sszef�gg. A n�k cselekedeteit, gondolkod�sukat, �rz�seik �s intu�ci�ik ir�ny�tj�k. Sz�mos receptet k�n�lnak. A modern n� legyen fiatal, szakmailag sikeres, aki a pelenk�z� asztal �s az iroda k�z�tt ing�zik, mik�zben t�k�letes h�ziasszony, anya, �s szenved�lyes szeret�.

K�zhely, de nagyon igaz, hogy ennek a megval�s�t�s�hoz a n�k egyre nagyobb t�mogat�sra szorulnak.. A t�rsadalmi int�zm�nyeknek �s a f�rfi t�rsaknak t�mogatni kell �ket. Ez egy �j fajta kiszolg�ltatotts�got sz�lhet, mert  ha valaki mellett nincs megfelel� t�mogat� t�rs, vagy a t�rsadalmi int�zm�nyek �s a k�rnyezete nem t�mogatja, akkor soksz�n� lehet�s�geit nem tudja kibontakoztatni.

�j t�pus� integr�ci�nak kell v�gbemenni, amely s�ly�nak, szerep�nek megfelel�en emeli be a n�t a t�rsadalom �zemmenet�be.

Tudni kell, hogy a n�k kibontakoz�sa csak akkor nevezhet� �rt�kesnek �s sikeresnek, ha az eg�sz t�rsadalom sz�m�ra hasznos �s gyarapod�st jelent, teh�t nem lehet �nc�l�.

Ezeket a trendeket aj�nlom kedves figyelm�kbe akkor, amikor mindenkinek mag�nak kell megalkotni kapcsolatrendszereiben a maga jogait �s m�lt�s�g�t, �s a n�szervezeteknek a maguk tennival�it.

Benn kell lenni  a t�rsadalom minden folyamat�ban k�pzetten, �nmagunkat ismerve, t�rsainkat elismerve,  er�sen, de nem er�szakosan,  f�lt�en de nem f�lve, gyeng�den, de nem gyeng�n.

Az �let �rtelme, hogy megalkossuk �nmagunkat.

K�sz�n�m a figyelm�ket.

.

Husz�rn� J�lia

 

Gondolatok a n�k �s f�rfiak  el�tt �ll�  megatrendekr�l

 

 

 

Ezt a t�m�t nem lehet el�gg� t�lbesz�lni. Ez a viszonyrendszer mindent �tsz�. Ott van a csal�dokban, a munkahelyeken, a legintimebb p�rkapcsolatokban, �s ott van a t�rsadalom eg�sz�ben, ott van a m�ltunkban �s a j�v�nkben.

A nemek es�lyegyenl�tlens�ge a t�rsadalom betegs�ge, ami �vezredek �ta k�s�r benn�nket. Mi�rt betegs�g ez? Mert az emberis�g egyik fel�t szakadatlanul, nagyon v�ltozatos form�ban, de al�rendelt �llapotban tartotta �s a f�folyamatok ir�ny�t�s�b�l nagyr�szt kiz�rta. A t�rsadalom l�zm�r�je pontosan jelzi, hogy hol tart a t�rsadalom abban a folyamatban, amelyben ennek a betegs�gnek a kihord�s�ra v�llalkozott.

Ez a betegs�g nem mag�t�l gy�gyul, �l� t�rsadalmi anyagon val�sul meg, napi t�rt�n�sei befoly�solj�k mindennapi �let�nket, jelen�nkr�l, j�v�nkr�l alkotott felfog�sunkat, t�rsadalmi k�z�rzet�nket.

 

A folyamatr�l szeretn�k besz�lni, ami az al�bbi k�rd�st j�rja k�r�l.

-         Hova jutottunk ennek a betegs�gnek a gy�gyul�s�ban �s gy�gy�t�s�ban?

-         Hogyan siker�lt ez eddig, hova szeretn�nk eljutni, mi az aktu�lis helyzet �s tennival�?

 

Nem neh�z bel�tni azt, hogy a n�k felszabad�t�s�t nem a feminista mozgalmak megjelen�se, hanem a technika fejl�d�se mozgatta el�re. A feminizmus term�szetesen nagy szerepet j�tszott, de a XIX. sz�zad  g�pei tett�k lehet�v� �s sz�ks�gess� a n�k munk�ba �ll�t�s�t, mint ahogy ma az informatikai forradalom is nagy m�rt�kben kihat a nemek viszony�ra, a n�knek  az informatika vil�g�ban elfoglalt hely�re.

N�zz�k a trendeket:

 

A feminizmusnak eddig t�rt�nelmileg 3 hull�ma volt.

 

Az els� hull�m az 1880-as �vek k�zep�t�l a XX. sz. elej�n a n�k v�laszt�jog�nak kiv�v�s�val nagyj�b�l lecsillapodott.

 

A m�sodik nagy hull�m az 1960-as �vekt�l indult, amikor a n�k t�megesen bel�ptek a munkaer�piacra.  A harc a gazdas�gi �s szoci�lis egyenl�s�g�rt indult, de ekkor l�ptek fel a szuver�n sz�let�sszab�lyoz�s�rt, a leg�lis abortusz�rt is.

.

A feminizmus harmadik hull�ma - amit most �l�nk �t - m�r szemben�z azokkal a negat�v hat�sokkal, amelyek a n�k felszabad�t�s�t k�s�rt�k.

 

F�bb gondok

 

-Nem sz�letik el�g gyerek m�g a reprodukci�hoz sem.

-A n�k kij�hettek a konyh�b�l, de a csal�dok nem er�s�dtek meg, az ifj�s�g nem �r el szocializ�ci�s sikereket.

-A n�k kez�be mostm�r nem csak a csal�d, hanem az eg�sz t�rsadalom teszi le az �tkeztet�s, nevel�s, gy�gy�t�s, ruh�zatk�sz�t�s, takar�t�s, k�nyvel�s, adminisztr�ci� terheit, de most m�r specializ�l�dva, elidegen�tve, r�szeire hasogatva, b�rmunk�ban v�gezhett�k a n�k ugyanazt, ami munka ut�n legt�bbj�t m�g