"Marhaterel� botokkal k�noztak"  Az "�nekl� tibeti szerzetesn�" t�rt�nete (Magyar H�rlap, 2005-06-15) A t�r�keny, halk szav� Ngawang Sangdrol m�g csak huszonh�t �ves, de �let�nek csaknem fel�t b�rt�nben t�lt�tte, � raboskodott leghosszabb ideig a tibeti politikai foglyok k�z�l. Az ismert szerzetesn� szabadul�sa �ta haz�ja helyzet�re pr�b�lja felh�vni a vil�g figyelm�t. Nemr�g Budapesten j�rt, hogy szem�lyesen mes�lje el t�rt�net�t. Elektrosokkal k�nozt�k, karjait h�trak�tve �r�kon kereszt�l l�gatt�k a cella mennyezet�r�l, �rei szinte mindennap megvert�k, Ngawang Sangdrol m�gis ki�llt haz�ja szabads�g��rt. Az �sszesen tizenegy �vnyi fogs�g azonban testileg megviselte a fiatal l�nyt, a folyamatos k�nz�sok �s megal�ztat�sok miatt szinte �lland� migr�nes fejf�j�s gy�tri, �s veseb�ntalmakban is szenved. Ngawang m�g gyerek volt, amikor sz�lei a saj�t k�r�s�re beadt�k a tibeti f�v�ros, Lh�sza egyik buddhista kolostor�ba. Az ap�caz�rd�ban azonban csak egy �vet t�lthetett, azt�n egy �nneps�gen �rizetbe vett�k. Tizenh�rom t�rs�val egy�tt az�rt tart�ztatt�k le, mert a tibeti szabads�got �ltet� jelszavakat skand�ltak, �s tibeti dalokat �nekeltek. Tudt�k, hogy �lruh�s rend�r�k is voltak a t�megben, ez�rt k�l�n�sebben meg sem lep�dtek, amikor egy teheraut�ba tuszkolt�k �s a v�rost�l t�bb sz�z kilom�terre, a Gutsa gy�jt�fogh�zba sz�ll�tott�k �ket. M�r �tk�zben vert�k �ket, s az �r�k k�s�bb is k�nozt�k a foglyokat. �t�s �s elektrosokk A l�ny ezut�n a h�rhedt lh�szai Drapchi b�rt�nbe ker�lt, ahol a politikai foglyokat �rzik. Meg�rkez�se ut�n t�bb�r�s kihallgat�s v�rt r�, k�s�bb pedig sokszor vascs�vekkel vagy elektromos marhaterel� botokkal �tlegelt�k. El�fordult, hogy elektromos vezet�ket �rintettek a nyelv�hez, de Ngawang szerint tal�n a legf�jdalmasabb az �gynevezett "rep�l�g�p-poz�ci�" volt: a kez�t a h�ta m�g�tt �sszek�t�tt�k egy k�t�llel, �s enn�l fogva l�gatt�k le a plafonr�l. A megpr�b�ltat�sokon csak a hite seg�tette �t, hiszen hetekig nemhogy a csal�dj�val, de m�g a rabt�rsaival sem tal�lkozhatott. A kegyetlen k�r�lm�nyeken csak a hivatalos l�togat�sokkor v�ltoztattak. A foglyok �ltal�ban nem kaptak szappant vagy t�r�lk�z�t, csak ha magas rang� k�nai hivatalnokok �rkeztek. Ngawang kilenc h�nap ut�n szabadult, de a kolostorba nem t�rhetett vissza. A lh�szai piacon volt egy kis standja, annak bev�tel�b�l pr�b�lta fenntartani mag�t, mert id�k�zben b�tyj�t �s �desapj�t is letart�ztatt�k, �desanyja pedig meghalt. Egy �v m�lva m�gis �jra b�rt�nbe ker�lt: n�h�ny t�rs�val Tibet f�ggetlens�g��rt t�ntettek a v�ros utc�in. Ekkor m�r tizenegy �vet kapott. A nemzetk�zi k�zv�lem�ny egy �vvel k�s�bb figyelt fel a sors�ra, amikor rabt�rsaival egy�tt tibeti dalokat �nekelt egy magn�kazett�ra, amelyet a szerencs�nek k�sz�nhet�en ki tudtak csemp�szni a b�rt�nb�l. A nemzetk�zi sajt� "�nekl� szerzetesn�knek" nevezte el Ngawang�kat, akik azonban s�lyos �rat fizettek a mer�szs�g�k�rt: a k�nai �r�k r�j�ttek, kik k�sz�tett�k a felv�teleket, �s hat �vvel meghosszabb�tott�k a b�ntet�s�ket. Ngawang r�ad�sul mag�nz�rk�ba ker�lt, ahol naponta csak egy zseml�t kapott �s egy kev�s levest, a hidegben pedig mind�ssze egy inget viselhetett. Ennek sz�laib�l olvas�t font mag�nak, hogy im�dkozni tudjon. Hat h�nap ut�n ker�lt vissza a t�bbi rab k�z�. Hal�los l�zad�s 1998. m�jus 1-j�n �nneps�get tartottak a b�rt�n udvar�n. Amikor felvont�k a k�nai z�szl�t, a rabok szabads�got k�vetel� jelszavakat kezdtek el skand�lni, az�rt az �r�k r�juk l�ttek. Ngawang ugyan nem volt k�zt�k, de cell�ja ablak�b�l mindent l�tott. H�rom nap m�lva �jabb �nneps�g volt, amikor m�r az ap�c�k is csatlakoztak a t�ntet�kh�z. Tett�k�rt kegyetlen�l megvert�k �s megk�nozt�k �ket, a b�ntalmaz�sokba k�s�bb kilenc rab belehalt. Ngawang �letben maradt, de a fej�re m�rt �t�sek miatt az�ta is folyamatos fejf�j�s gy�tri. A k�nokt�l �vekig aludni sem tudott, b�ntet�s�t pedig "mellesleg" �jabb hat �vvel meghosszabb�tott�k. Ngawang �gye 2000-ben ker�lt nyilv�noss�gra, a nemzetk�zi k�z�ss�g ekkor t�bbsz�r is k�rte K�n�t, hogy engedj�k szabadon. A l�nyt k�tszer is jel�lt�k az Eur�pai Uni� emberi jogi kit�ntet�s�re, a Szaharov-d�jra. V�g�l eg�szs�g�gyi okokra hivatkozva 2002 okt�ber�ben helyezt�k szabadl�bra, majd nem sokkal k�s�bb k�lf�ldre utazhatott gy�gykezel�sre. Az�ta j�rja a vil�got, hogy t�rt�net�vel felh�vja a figyelmet a tibetiek szenved�s�re. A Drapchi b�rt�nben m�g mindig t�bb t�rsa raboskodik, egyel�re hi�ba v�rnak szabadul�sukra. sv Forr�s: http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=94550