dr. Vasas Lívia

 

Magyar egyetemi könyvtárak az információs
társadalomban.
Megváltozott szolgáltatások, átalakult
gyűjtemények

Változások a felsőoktatásban és a társadalmi környezetben

Felsőoktatási reform

Az utóbbi 10 évben a magyarországi felsőoktatásban lényeges változások történtek. A felsőoktatási törvény szellemében a különböző szakminisztériumoktól a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz kerültek a szakegyetemek, tehát az összes felsőoktatási intézmény egységes irányítású lett. Többek között azzal a céllal, hogy összehangolt intézményfejlesztési tervek készüljenek. A régi egyetemeken új szakok tucatjai jöttek létre az átalakult társadalom szakemberigényének megfelelően, valamint elindult a privát felsőoktatás. 1993-tól kezdődően – a képzés megfelelő minőségét biztosítandó – egységes szempontrendszer alapján az egész magyar felsőoktatást érintően elkezdődött az intézményi- és programakkreditáció.

A magyar felsőoktatási intézményekben a hazai hallgatók képzésén túl idegen nyelveken történő oktatás és képzés is folyik külföldi diákok részére. Megfontolt előkészületek után lehetővé váltak az áthallgatások, a külföldön teljesített gyakorlatok, esetleg szemeszterek beszámítása már gyakorlattá vált (a kreditrendszer bevezetésre kerül a közeljövőben). Megváltozott az egyetemi felvételik, a továbbképzések rendszere. A tudományos fokozatok odaítélésének joga – néhány évtized után – ismét visszakerült az egyetemekhez, ezzel egyidejűleg megváltoztak a fokozatok megszerzésének feltételei is.

Az egyetemek a kormány felsőoktatási politikájának nyomására integrációs kapcsolatrendszereket alakítanak ki, amelyek az intézmények minden területét érintik.

Az állami finanszírozás, azaz a költségvetésből való hozzájárulás ma már nem kizárólagos forrása az egyetemek működtetésének, hanem a többcsatornás támogatási rendszer egyik eleme. A képzési, hallgatói, létesítményi és a tematikusan elkülönített kutatási támogatások képezik az állami támogatás fő részeit.

Az elkövetkező években tovább folyik a felsőoktatás reformja, amely világbanki támogatással biztosítja az európai felsőoktatás színvonalához történő abszolút és relatív közeledés folyamatát.

Pályázati rendszer bevezetése

A fenti változások a pályázati rendszer bevezetésével egyidőben mentek végbe.

Az élet minden területén, de különösen a felsőoktatásban lehet és kell pályázni (egyenként, külön-külön vagy több intézménnyel együtt) az elavult technológiák kicserélésére, a tudományos könyv- és folyóirat-állomány gyarapítására, az adatbázis gyűjtemények bővítésére, az újdonságok bevezetéséhez szükséges pénzügyi forrásokra, az újszerű szolgáltatások bevezetésére, illetve igénybevételére.

A számítástechnika térhódítása

A számítógépek és a hozzájuk tartozó technológia, a hardver és szoftver fejlődése, a hálózatok működése hétköznapi tevékenységünk szinte minden szféráját érinti. Kényszerítő erővel hatnak az emberek gondolkodásmódjára, átalakítják a munkaköröket, életviteleket és szokásokat. Megváltoztatják az információk megszerzésének módját, a rendelkezésre álló információ-halmazok gyors és tetszőleges szempontok szerinti ismételt átrendezését teszik lehetővé. A televízió, a számítógép, az internet, a mobil telefon információszerzésre használt eszközökké váltak, teljesen új funkcióban, egyénre szólóan szolgáltatás centrikusan használhatók.

Az információk iránti igény rendkívüli mértékben megnövekedett, s ez különösen érvényes a felsőoktatásra. Az oktatás és kutatás során használták először a számítógépeket.

Könyvtárak a megváltozott környezetben

(A továbbiakban az egyetemi könyvtárakkal kapcsolatos információkat, számszerűen pedig a SOTE Központi Könyvtárának tényleges adatait mutatjuk be közel 20 évre visszatekintve.)

A fentiek értelmében a könyvtáraknak ebben a megváltozott környezetben kell tevékenykedniük. A fenntartó jól felfogott döntése szerint az egyetemi könyvtárak nagy része nyilvános; elsőrendű feladatunk az oktatás, kutatás és az orvosegyetemeknél még a gyógyítás támogatása szakinformációval.

A könyvtárosok feladatai

A könyvtárosok képzésében jelentős területet foglal el több, mint 10 éve a számítástechnikai tárgyak oktatása. A kongresszusok, külföldi és magyar tanulmányutak, tréningek, az egyéb továbbképzési formák lehetőséget nyújtottak, hogy felkészüljenek a megváltozott körülmények közötti munkára. Ezzel egyidőben létszükségletté vált a számítógépes ismeretekkel rendelkező munkatársak alkalmazása – rendszergazda, számítástechnikai felelős munkakörök létrehozása – a magasabb szolgáltatási színvonal elérése érdekében.

A könyvtári infrastruktúra átalakítása

A könyvtárban biztosítani kellett az információk megszerzésének szempontjából nélkülözhetetlen eszközök információs centrumban történő elhelyezését, vagy – ha úgy tetszik – a digitális könyvtárak helyét, a gyorsan avuló gépek cseréjét, a használatban lévő szoftverek, szövegszerkesztők, levelezőrendszerek újabb és újabb verzióinak a beszerzését. A másológépek különböző típusai kerültek a könyvtárakba: a tudományos közlemények könyvtárközi kölcsönzését megkönnyítő nagy teljesítményű másológépek, valamint az automatikusan, könyvtári személyzet nélkül üzemeltethető másolatkészítők. Az integrált könyvtári rendszerek bevezetése szintén maga után vonta a könyvtári tevékenységi körök, munkafolyamatok és az infrastruktúra teljes átalakítását.

A gyűjtemények átalakulása, elektronikus szolgáltatások

A 90-es éveket megelőzően könyvek és folyóiratok képezték a kurrensen épített állományt. Gyűjteményelemzésnél s az ehhez kapcsolódó költségelemzésnél (1. táblázat) világosan látszik, hogy az összegek hatványozottan nőnek, az adatbázis vásárlások miatt megváltoztak a beszerzések összetevői.

1. táblázat

A SOTE Központi Könyvtár vásárlásai (db/millió Ft)

	Könyv	Folyóirat	Adatbázis
1980	430/0,70	549/3,70	–
1985	210/0,85	588/6,63	–
1990	113/0,90	534/16,26	2/0,30
1995	156/2,68	533/26,00	9/7,60
1998 (várható)	250/4,00	540/62,00	16/13,00

A vásárolt könyvek száma kevés, bár a beszerzésük egyre többe kerül. Egy könyv átlagára 1980-ban 1600 Ft volt, s 15 évvel később, 1995-ben 17 000 Ft. Természetesen ez átlagár, a külföldi könyvek, különösen 1–1 gyógyszerkönyv ára akár 100 000 Ft fölött is lehet.

A folyóiratok mennyisége számszerűen alig változott, bár a címek egy része törlésre került, néhány új lapot pedig előfizettünk. A magyar folyóiratokat köteles példányként kapjuk, csak külföldi folyóiratokat fizetünk elő. Ezek átlagára 1980-ban 6700 Ft volt, 1995-ben 49 000 Ft, 1998-ban pedig 115 000 Ft. Ilyen óriási összegek kifizetése csak gazdaságos rendelés, széles körű felhasználás, maximális igénybevétel és az országos feladatkör teljes mértékű ellátása mellett indokolt.

1989-ben indult a számítógépesítés, az első CD-ROM-ok vásárlása. Használatuk a megnövekedett információs igényeket könnyedén kielégítette. 10 évvel ezelőtt vált elérhetővé a felhasználók számára a legfontosabb orvostudományi bibliográfiai adatbázis, a MEDLINE: Magyarországon, elsőként a SOTE-n, először egy gépen, azután a könyvtár lokális hálózaton, de már 1966-tól napjainkig kutathatóan, havi frissítéssel. Mintegy 5 éve az egyetem hálózatán, a SOTNET-en több mint 1500 terminálon használható éjjel-nappal folyamatosan. Az első perctől kezdve az olvasók önállóan, könyvtárosi segítség nélkül használták. Ebből adódóan sem hiba, sem félreértés nem volt. (A könyvtárban rendszeresen van adatbázis használat oktatás.)

Az adatbázisok választéka fokozatosan bővült: a Current Contents a papírformátumban megismert és megszokott frissességét megőrizte floppyn és a CD-ROM-on is. A következő megvásárolt bibliográfiai adatbázis az 1980-ig visszanyúló, negyedéves frissítésű Science Citation Index volt, újdonságot hozva a nemzetközi hivatkozásvizsgálatok végzésével. Az egyetem gyógyszerésztudományi kara számára nagyon fontos az International Pharmaceutical Abstracts (IPA) hálózatban történő használata. A következő ábra mutatja a fokozatosan növekvő MEDLINE és IPA használatot:

1. grafikon

Adatbázis használat (MEDLINE, IPA)/óra

 

A klinikai és gyógyszerészeti területek korszerű szakirodalmi ellátását biztosító további adatbázis a Micromedex (with full text materials). A CD-ROM-on elérhető könyvek, elektronikus folyóiratok mellett a kereskedelmi adatbázisok (Ulrichs, Books in Print) is feltétlenül felhasználói igényeket szolgálnak. A külföldi adatbázisok mellett megjelentek a Magyarország könyvtáraiba járó külföldi folyóiratok lelőhelyjegyzéke (NPA), a Magyar Nemzeti Bibliográfia (MNB) CD-ROM-on. Egyéb tájékoztató források (elektronikus telefonkönyv) szintén gyakran használtak, népszerűek.

Az adatbázis kínálat folyamatosan bővül a legkorszerűbb termékekkel. 1998 tavaszán a SilverPlatter Medline-t lecseréljük az Ovid Medline (full text collections)-ra, amely 60 folyóirat full textes azonnali hozzáférését biztosítja a hagyományos MEDLINE használat mellett.

Elvárások és igények

A SOTE Központi Könyvtárának használói (évenként mintegy 100 000 látogató) jelentős részben hallgatók, akiknek a könyvtárral szemben támasztott igénye két részre osztható: az akadémiai év során az Internet kínálta lehetőségeket használják (minden hallgató kap e-mail címet). A tanulmányi versenyek, pályamunkák, szakdolgozatok készítése során igénylik a könyvtár nyújtotta szolgáltatásokat: speciális kézikönyveket, atlaszokat, videofilmeket és e témákkal foglalkozó adatbázisokat. A vizsgaidőszakban szintén fontos és frekventált hely a könyvtár, ahol a korszerű eszközöknek köszönhetően jól fel lehet készülni a vizsgákra.

Az egyetem tanárai, az orvosi, élettani témában kutatók és gyógyítók jelentős része az adatbázisok rutinszerű használata mellett a tudományos folyóiratok előfizetését tartja elsőrendű fontosságúnak. A hard copy-n (azaz a papír hordozón) levő folyóiratok mellett egyre nagyobb fontosságúvá válik az elektronikus folyóiratokhoz való hozzáférés, valamint az Internet nyújtotta lehetőségek.

A nem-diák könyvtárhasználónak több, mint a fele külső, nem egyetemi alkalmazott: a szakterületileg érdekelt vegyész, biológus, családorvos, kórházak, országos intézetek alkalmazottja. Ezen látogatók a teljes állományt használják, elsődlegesen a tudományos folyóirat-gyűjteményt s a tematikusan fejlesztett kézikönyvtárt.

A tudományos folyóiratokból történt cikkmásolatok (könyvtárközi és egyéni) növekvő mennyiségét mutatja a 2. grafikon.

2. grafikon

Fénymásolás (db oldal)

 

Finanszírozási változások

A gyűjtemény fenntartása, valamint a fejlesztések természetesen többféle forrásból származnak. A fenntartótól kapott költségvetési juttatáson kívül a pályázatok, szponzorok jelentós támogatást nyújtanak.

A Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz nevű pályázatsorozat forradalmi változást hozott a könyvtárak életébe. Szinte mindent meg lehetett és lehet valósítani a felsőoktatási könyvtárakban: integrált könyvtári rendszert, automatikus másolóberendezések beszerzését, állománybővítést. A FEFÁ-n túl további 3-4 tartalmilag komoly (OTKA, OMFB, NKA, FKP) s számtalan kisebb összeg (Budapest Bank, Játékalap stb.) elnyerését lehetővé tevő pályázat szolgálja az egyetemi könyvtárak fejlesztését.

A könyvtári költségvetés és finanszírozás változása

Összehangolt, számítógéppel követett, könnyedén hozzáférhető országos statisztika a könyvtári tevékenységekről nem áll rendelkezésre, azonban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának adataiból következtetni lehet az országos értékekre.

A SOTE Központi Könyvtár pénzforgalmi adatait mutatja a 2. táblázat. Nemcsak a fenntartó által biztosított kifizetéseket, hanem az elnyert pályázatok beszerzéseit és befektetéseit is összegeztük. A technikai beszerzéseknél a hardver és szoftver eszközök, scanner, írásvetítők, másológépek stb., az egyéb költségeknél köttetések, épületátalakítások (lift, szintmegosztás), bútorcserék stb. szerepelnek.

2. táblázat

A SOTE Központi Könyvtár pénzforgalmi adatai

	Gyűjtemény- vásárlás	Bér- és bérjellegű költségek	Technikai beszerzések	Egyéb
1980	4,40	0,90	–	0,14
1985	7,48	1,60	0,80	–
1990	17,30	4,70	2,60	1,32
1995	36,28	13,00	14,61	6,00
1998	79,00	15,50	20,00	9,00

Az információs társadalom által megkövetelt változások jól nyomon követhetők a 3. grafikonon. Az 1970–80-as évek szinte technikai berendezések nélkül működő könyvtárai a könyvekre és a folyóiratokra alapították a szolgáltatásaikat. A nyolcvanas évek végétől teljesen megváltozott a könyvtár képe, a számítógépes technika minden munkafolyamatot forradalmasított, a klasszikus gyűjtemények kiegészültek az adatbázisokkal, s a fejlődés során egyre több technikai eszközre volt és van szükség. Jól példázza ezt a tényt, hogy az eszközbeszerzés 1995-ben elérte, sőt meghaladta a bér- és bérjellegű költséget annak ellenére, hogy az utóbbiak szinten tartását, sőt emelését fontos kérdésnek tartjuk.

3. grafikon

 

A könyvtárak az egyetem funkciórendszerében,
országos feladatkört teljesítve

Az egyetemek szervezeti egységei között a könyvtárak alkalmazták először a szolgáltatásaikban az informatikát, a legkorszerűbb technikát. Ennek köszönhetően a könyvtári tevékenység hatósugara túlnőtt a könyvtáron, a könyvtár biztosítja az Internet használatot, az e-mail lehetőségeket, valamint a külföldi és magyar adatbázisok használatát.

A könyvtárak költségvetési struktúrája megváltozott: a klasszikus állomány kiegészült az adatbázis-gyűjteménnyel, s ennek költségei, valamint a használatot biztosító hardver s egyéb technikai eszközök megközelítik a könyv- és folyóirat-vásárlásra fordított összeget. A hálózatnak köszönhetően a könyvtári adatbázisok tömeges igényeket elégítenek ki. A könyv- és folyóirat-vásárlásra fordított összeg abszolút értéke ugyan rohamosan nő, de éppen hogy fenntartható az állomány. Az elektronikus folyóiratokhoz való hozzáférés biztosítása, a bibliográfiai és a full textes adatbázisok használata, az Internet nyújtotta információk azonban megkérdőjelezik a csökkenő gyűjteményi alapokra való hivatkozást, az egyes felsőoktatási könyvtárak teljességre törekvő gyűjteményalakítási politikáját.

Természetesen a papírhordozón lévő példányok a hagyományos könyvtárhasználóknak, a könyvtárközi kérések kielégítésére feltétlenül szükségesek. Fontos kérdés ezzel kapcsolatban:

• a nyitvatartási idő (a SOTE Központi Könyvtára 5 hónapon keresztül

• vizsgákra való felkészülés ill. vizsgaidőszak idején – napi 13 órát, a szorgalmi időszakban 11 órán át van nyitva);

• a dokumentumokhoz való hozzáférés (a teljes kurrens könyv és folyóirat-állomány szabadpolcos elhelyezésű);

• a másolatok készítésének a lehetősége (érmével és kártyával működő fénymásoló gépek állnak rendelkezésre);

• a könyvtárközi másolatok árai (speciális pályázati támogatás teszi lehetővé a 8 Ft/oldal árat);

• - a digitális könyvtár használati lehetősége... stb.

Az információs társadalom kihívásai

Az információs társadalom követelményeinek eleget téve a felsőoktatási könyvtárak teljesítik a felhasználók szakinformáció iránti igényét.

A beszerzési összegek jelentősen emelkedtek, a hagyományos könyv- és folyóirat-állományt fenntartani, illetve fejleszteni – mennyiségi és minőségi indokokra való hivatkozással – szinte lehetetlen. Elgondolkodtató az a kérdés, hogy meddig ésszerű a papírhordozón lévő dokumentumok országosan több példányban való előfizetése. Szükség lenne a nagy könyvtárak tényleges együttműködésére, folyamatos állományelemzésre, használtsági vizsgálatokra, s ezek eredményeit felhasználva lehetne a gyűjtemények összetételét alakítani. A médiáknak látványos és szinte beláthatatlan a fejlődése, a DVD technika térhódítása megkérdőjelezi a régi könyvtárfejlesztési módszereket, gyűjteménypolitikát. A cél persze ugyanaz: korszerű információval, gyorsan kielégíteni a felhasználók igényeit. Országos szinten összehangolva, gazdaságosan akár csökkenő gyűjteményi alapokkal akkor tudnak megfelelni a könyvtárak a feladataiknak, ha a gyorsan reagáló management észleli az újabb és újabb igényeket, tud a bevezetésükhöz szükséges lehetőségekről, és azokat meg is tudja valósítani.

 

 

IRODALOM

A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának 1980. évi jelentése. Kézirat. Budapest 1981. 16 p.

A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának 1985. évi jelentése. Kézirat. Budapest 1986. 15 p.

A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának 1990. évi jelentése. Kézirat. Budapest 1991. 18 p.

A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának 1995. évi jelentése. Kézirat. Budapest 1996. 20 p.

Forrás: http://www.ki.oszk.hu/3k/valcikkek/valcikkek9805/vasas.html

***